0
Rendeléseim Kívánságlista Összehasonlítás Legutóbb nézettek Legutóbbi keresések Személyes adatok Bejelentkezés Regisztráció

Amit a cigarettáról és a nikotinról tudni érdemes

Egyetlen szál cigaretta elégésekor kb. két liternyi füst keletkezik. Amikor a cigarettát meggyújtjuk, egy vegyi laboratóriumot indítunk be, amelyben nagyszámú fizikai, kémiai és termodinamikai folyamat zajlik le.

Vizsgáljuk meg; ezt a folyamatot. Az égő cigarettán az alábbi övezeteket különítjük el:

1. A cigaretta elején hamuövezet van. Itt a folyamat már leállt 2.  Izzó övezet 1000 °C körüli hőmérséklettel  3. Elszenesedett gyűrű  4. Szenesedő övezet. Itt mennek végbe a kémiai folyamatok. Magas hőfokon a nikotin desztillálódik, és a füstbe kerül  5. Lehülő övezet. Szívás hatására a füst hátrafelé áramlik, és a filteren át az emberi légutakba jut. Fokozatosan lehül 30-40 °C-ra, miközben a dohányból a filtercső sok káros anyagot kiszűr. Közben a csikk rövidül, és a lerakódott ártalmas anyag ismét, egyre nagyobb töménységben a füstbe kerül. Minél rövidebb a csikk, annál több ártalmas anyag kerül a szervezetébe. 6. A filter legfeljebb a káros anyag 25%-át képes csak kiszűrni. Vagyis fontos a jó minőségű filter, de korántsem nyújt teljes védelmet.

A gázok közül igen veszélyes a szén-monoxid (CO). A szén-monoxid mind az aktív, mind a passzív dohányzásnál menthetetlenül a tüdőbe kerül. Ott a tüdőhólyagocskák falán át a véráramba jut. A szén-monoxid erősebben kötődik a hemoglobinhoz (vérfesték, amely az oxigén szállítója a vérben), mint az oxigén. A legnagyobb baj, hogy a kötés irreverzibilis, az ilyen hemoglobin tartósan alkalmatlan arra, hogy az oxigént a sejtekhez juttassa.

Az agy, a szív és az egész szervezet kevesebb oxigént kap

A dohányos vérében 5-15% lehet az ilyen alkalmatlan hemoglobin. A passzív dohányosnál ez az érték 5-8%. Az agy, a szív és az egész szervezet kevesebb oxigént kap. Csökken a szellemi teljesítőképesség, a reflexidő, nő az infarktus veszélye. Zárt térben, például gépkocsiban ez a veszély a kis légtér miatt fokozott. Dohánykátrány. Komoly veszélyforrás a füsttel beszívott dohánykátrány. Két vegyületről kell beszélnünk, amely kétségtelen, hogy a légutak teljes hosszában lerakódik, a vérbe felszívódik, a szervezet minden helyére eljut, végül a vesében kiválasztódik, koncentrálódik és újra támad.

Ez abenzpirén és az antracén. Hogy a rákot mi okozza, arra egyértelmű választ ma még nem tudunk adni. Valószínőleg több egyidejű szerencsétlen behatás találkozásáról van szó. Vannak azonban kétségtelen ismereteink a rák keletkezéséről. Már a XVIII. században leírták, hogy kéményseprőknél a tartós korombehatás miatt feltőnően sok a bőrrák. 1916-ban japán rákkutatók nyúlfülön kátrányecseteléssel 10%-ban rákot tudtak előidézni. A kémiai rákkeltők a füsttel együtt eljutnak a szájüregbe, a gégébe, a tüdőbe, majd a tüdőhólyagocskákból a véráramba; és elárasztják a szervezetet.

A sejthártyán át bejutnak a sejtekbe és a sejtmagba. Itt kapcsolatba kerülnek a DNS- molekulával (dezoxiribonukleinsav - a gének alkotója, az öröklődés anyagi hordozója). A DNS - mint a sejt tervrajza - biztosítja, hogy sejtosztódás után azonos sejtek jöjjenek létre. A kátrányvegyület károsítja a DNS-t, és olyan sejtek születnek, amelyek nem vetik alá magukat a szervezet regulációs (szabályozó) folyamatainak. Ezek a sejtek őrült, ellenőrizetlen osztódásba kezdenek, és megváltozott anyagcseréjük mérgező termékeivel fertőzik a beteg testet. Ha ilyen testidegen sejt születik, ezt immunrendszerünk (a szervezet védekezőrendszere) felismeri, és mozgósítja a fehérvérsejteket.

Ezeknek egyik típusa, a falósejtek harcba kezdenek az „idegenekkel", és szerencsés esetben legyőzik azokat. A rákos daganat keletkezését általában megelőzi a krónikus gyulladás, majd a rákmegelőző - orvosi kifejezéssel praecancerosus - állapot. A rákmegelőző állapotnak az orvos által látható, jól felismerhető jelei vannak. Ilyenkor a krónikus ártalom (dohányzás) megszüntetésével a folyamat visszafejleszthető. A füstben lévő, igen apró (0,2 μm) koromszemek belégzéskor a légutak teljes hosszában lerakódnak. Lejutnak egészen a tüdőhólyagocskákig. A légutak felületén un. csillószőrös hengerhám van. A parányi csillószőrök munkája nagyon fontos, hullámzó mozgással kisöprik az idegen anyagokat.

A csillószőrök egy speciális nyálkával vannak bevonva. A légutak mőködéséhez, tisztulásához ez a nyálka nélkülözhetetlen. Normális esetben a levegőt orrunkon át vesszük. Az orrban a levegő légkondicionálódik. Hőmérséklete optimális lesz, páratartalma közel 100%-ossá válik, a portól megtisztul. Ha ez elmarad (nátha, orrbetegség, orrdugulás), a száraz, tisztítatlan levegőtől a csillószőr tisztító munkája károsodik, a védőnyák kiszárad, köhögni kezdünk. A bejutó szemcsék, savas, izgató gázok megbénítják a csillószőröket, tönkreteszik a védőnyálkát. A váladék felszaporodik, de a csillósor bénult.

A váladék nem engedi az oxigént a tüdőhólyagok nyálkahártyájához. Talán meg is fulladna az ember. Ekkor jön a köhögés, ezzel szabadulunk meg a váladéktól. A füst kiváltja a köhögést, és ez látszólag segíti a dohányost. Ördögi körbe kerül. A dohányzástól egyretöbb a pangó váladék, a köhögtetésért egyre többet szív. A pangó váladék baktériumok táptalaja. Most már kialakult a krónikus hörghurut.Az időben abbahagyott dohányzás sokszor még egymagában is segít. Az ingerlő dohányfüst hatására krónikus gyulladás alakul ki a 1égutak minden területén. A szájnyálkahártya fájdalmas, vörös lehet.

A fekete szőrös nyelv

A nyelv felületén sötétbarna, fekete, kefeszerű bevonat képződhet, úgy hívják: fekete szőrös nyelv. Állandó torokfájás, kaparás léphet fel a garat krónikus gyulladása miatt. Ilyenkor a garatnyálkahártya vörössé válik, és vagy égetően száraz, vagy állandó váladékcsurgás a panasz. Megvastagodnak a hangszalagok, és állandó rekedtség lép fel. Kialakul a tipikus dohányos rekedt hang. Később a hangszalagokon vizenyős lebernyeg (orvosi kifejezéssel Reinke-ödéma) képződik, amely már sajnos csak műtéttel gyógyítható. Nikotin. Hő hatására a dohánylevélből nikotin desztillálódik a füstbe. Egy cigaretta elszívásakor 1-3 mg nikotin kerülhet a szervezetbe.

A nikotin a vegetatív idegrendszer gangbonjaira (átkapcsoló helyeire) ható méreg. Hatása rendkívül bonyolult. Először serkentő, majd bénító hatása van. Befolyásolja a gyomor- és bélmőködést, hat a nyálelválasztásra. A nikotin adja meg a dohányzás lényegét. Az emberek azért szívják, mert hatást fejt ki a központi idegrendszerre. Kis adagban izgatja, nagyobb dózisban nyugtatja az idegrendszert. Ezáltal fokozza a szellemi tevékenységet, és nyugtató hatásával segíti az arra rászorulókat, hogy könnyebben viseljék el az élet megpróbáltatásait.

Ezek az önmagukban általában nem súlyos betegségek megkeserítik a dohányos életét. Sokan elfogadják állapotukat, mások eredménytelenül járják az orvosokat, és gyógyulásukat feleslegesen szedett antibiotikumoktól várják. Valódi megoldás, igazi eredmény csak a dohányzás elhagyásától várható!

Forrás: Kovács András dr. - Kiss András dr. Landi Anna dr. Miért ne dohányozzunk? Subrosa kiadó

Címkék: dohányzás

Számít az Ön véleménye! Szóljon hozzá a témához:

*Vezetéknév:
*Keresztnév:
*E-mail cím (nem publikus):
Honlap:
*Hozzászólás:
 
Hozzászólás beküldése

Kiváló minőség, jóval a piaci árak alatt
A legjobb minőséget kapja, miközben több ezer forintot spórolhat. Ez a pénz az Ön zsebében marad. Jelentkezzen most:
Kiváló minőség, jóval a piaci árak alatt

© 2021 eletmodbazis.hu | Az árak ÁFA mentesek | Az oldalon található anyagok kizárólag a szerző hozzájárulásával és a forrás megjelölésével használhatóak fel.